+36 30 216 1694

Szedd Magad! AKCIÓ

Munkalehetőség!

Szeretettel köszöntjük 2020-ban, a bennünket rendszeresen felkereső régi és új látógatóinkat!

Itt tájékoztatjuk Önöket friss információkról, mint pl. az aktuális növényvédelmi és talajmunkálatokról, a téli és a tavaszi fagyok okozta károkról, a várható termés mennyiséségről, illetve az érés idejéről, hogy a befőzési munkára időben elő tudjanak készülni.

A 2018 február 25-március 02 közötti eddig legnagyobb, 100%-os fagykárunk a 2020-as évben megismétlődött.  

A 2020-as esztendő hasonlóan indul mint a 2018-es, amikor az eddig legnagyobb, (100%-os) fagykárt szenvedte el a barackosunk. Akkor is az enyhe ősz és tél után, ami egészen február elsejéig kitartott, a mélynyugalmi időszak már a végéhez közeledett. Most, az idei virágzás idején, eddig még soha tapasztalt  3 kemény, szibériai eredetű fagyhullám érte el, ami ráadásul erős széllel együtt érkezett. Március 16-ra virradóra, és a rákövetkező két hét minden hétfőjén, menetrendszerűen érkezetek a -5 és -6,5 celsius fok közötti légmozgások.  Miután ez a lehülés erős széllel érekezett ezért, esélyünk sem volt, ennek elhárytására. A három hideg betörésből, ami a 2020-as év tavaszán történt, kettő erős széllel jött, és csaka haramadik, április 1-ra virradóra volt un. kisugárzott fagy. Ekkorra azonban a virágrügyek, szinte teljes mértékben elfagytak. 

Látható tehát, hogy a gyümölcsöst két időszakban érheti fagykárosodás. Az egyik télen,  amikor az átlagnál lényegesen hidegebb időszak van, illetve a virágzás alatt, vagy környékén bekövetkező lehűlés.

A téli fagy miért okozhat problémát, kérdezhetnénk, holott 30-40 évvel ezelőtt is voltak ilyen hidegek és a rügyek mégsem károsodtak ennyire?

A kérdés felvetése logikusnak tűnhet, de a magyarázat mégis egyszerű. Fent már említettem, hogy a kajszi "mélynyugalmi" időszaka, hozzávetőelegesen november elejétől, január végéig, február közepéig tart. Mit is jelent ez? A fák addig pihennek, a vegetáció lecsökken. Az augusztusban kialakuló termőrügyekben ezekben az időszakokban halmozódik fel a keményítő, ami arra szolgál, hogy amikor a vegetáció ismét újra indul, akkor abból cukrot képezve, és azt felhasználva, könnyebben elindulhasson az élet a rügyben. A felhalmozott keményítő mennyisége azonban attól függ, hogy milyen "hidegsokkhatás" érvényesül a tél elején. Miután a kajszi eredetileg a Magyaroszági klímánál melegebb helyről származik, ezért aztán úgy is szabályozza a raktározást, hogy lényegesen kevesebbet tartalékol, ha ebben az időben nem érzékeli a "veszélyt", azaz a hideget.  Ennek következtében  alacsonyabb keményítőkészlettel rendelkezik, amiből kevesebb cukor is képződik, márpedig ez töltené be a fagyálló szerepet a rügyekben. Ha novemberben, decemberben mínusz 10-15 fok körül van néhány napi, egy hétig az időjárás, akkor ez az alacsony hőmérséklet több keményítő elraktározására készteti a rügyeket. Január végétől pedig, ahogyan megindul újra a vegetáció, akkor már ebből a cukorból fogyaszt a rügy, és ha ilyenkor jön a hideg időjárás, akkor az egyben védi is a fagytól, hiszen köztudott, hogy a cukor  növeli a fagyállóságot. 

Jelen esetben két probléma együttes negatív hatása is jelen volt.

1.) a 2019-es tél nagyon enyhe volt. Az átlaghőmérséklet lényegesen magasabb volt, mint a megszokott. Gyakorlatilag a mélynyugalmi időszak alig volt. Emiatt a virágrügyek már március 10-én kezdtek kipattanni. Március 15-re a kora fajták mindegyike teljesen kivirágzott, ami a március 16-án érkezett első lehülési hullám következtében el is pusztult. 

 

    

sajnos a rügyek már túlságosan előrehaladott állapotban voltak.

Most pedig pár kép a mikroszkópos vizsgalat eredményéről:

Egy tizenkétéves ceglédi bíbor kajszifáról származó rügy kivülről:

és ugyanez belülről:

Pannónia 10 éves

         

2014-ben, amikor csak kisebb mértékű fagykár keletkezett és a rügy kivülről egészségesnek tűnt, belül akkor is látszott, hogy a bibe elfagyott, a porzók azonban egészségesnek látszanak. Nyilván, megtermékenyülés így sem következett be. A fenti képeken azonban a bibe is és a porzó is, minden elfagyott.

 

 

fagykárosodott rügy 2014 -ben

 

 

ezeken a képeken pedig jó kondiciójú, egészséges termőrügyek mikroszkópos felvétele látható.

 

Most pedig azért ettől az eseménytől függetlenül, néhány kérdést megválaszolunk.

Sok vásárlónkban felmerül a kérdés, hogy milyen fajta barackoltányt vásároljanak, mint ahogyan néhányuknál problémát okoz, a már megvásárolt fák hosszú időn át tartó termésképtelensége.

Ezért szeretnénk számukra segíteni azzal, hogy a „TERMÉKEK” menüpontban felsorolt fajták tekintetében leírtuk a főbb jellemzőket, illetve a korábbi tájékoztatásunkat kiegészítettük, és feltüntettük, hogy az egyes fajták öntermékenyülők-e, vagy éppen önmeddők.   

Öntermékeny gyümölcsfa azt jelenti, hogy a méhek, vagy rovarok átviszik egyik virágról a másik virág bibefejre a porzó pollent ami a bibefejre tapad, a magházba jut és megtermékenyíti a petesejtet és így létrejön a virágon belül a megtermékenyülés

Önmeddő gyümölcsfák közé azok gyümölcsfajták tartoznak, amelyeknek a virágai csak más fajtájú fáról származó virágporral termékenyíthetők meg. Ezekhez feltétlenül kell egy másik fajta porzónak s célszerű megnéznünk, hogy melyik fajtának melyik a legmegfelelőbb porzója.

 

Növényvédelem 2020-ban

  

március:

A lemosópermetezés Cuproxat-tal történt.  Felhasználái arány 1000 liter vízhez 2,5 l/ha mennyiséget juttatunk ki. Ezt követően, már a virágzás alatt, március végén, Chorus 50 WG-t használtunk, 0,25 l/ha mennyiségben. 

Virágzás:

A virágzás alatt és azt követően Topas 100 EC-vel permeteztünk április elején. 0,5 l/ha 1000 liter vízhez

Április közepétől a gombafertőzések elleni védekezés a legfontosabb. Mi a 2019-es évben Manzate 75 FD, 2,1 l/ha, illetve Kumulus S, 5 l/ha dózisban juttatuk ki. 

Rovar elleni védekezést az április második felétől, kb kéthetenter kirakott feromoncsapdák fogásai alapján terveztük, ahol Agria Lamda Cihalotrin, (Karate Zeon 5CS) 0,25 l/ha 1000 liter vízhez  alkalmaztuk.

Emellett folyamatosan használtuk a Csöpp-Mix levéltrágya különböző változatait előírás szerint.

Virágzás:

A 2018-as év 100% -os fagykárának következtében a fák "pihentek" ezért a 2019-es  esztendő jó termőévnek számított. Sajnos azonban az idei évben ismételten 100%-os fagykárt szenvedett el a gyümölcsös. Megfigyelhető, 1998-tól áll rendelkezésünkre, napi meteorológiai adatbázis, hogy a fagykárok szinte kivétel nélkül, - egykivételell- mindig akkor következetek be, amikor enyhe tél után, már márciusban virágzásnak indult a gyümölcsös. A normál virágzási ideje Magyarországon a hagyományos magyar fajtáknak, március legvége, vagy apárilis elejétől, április közepéig, illetve második harmadáig tart. Miután a virágzás előewltolódik, kb. három héttel, gyakrabban is érheti őket fagyos időjárás.   

 

Metszés:

A fák metszését virágzás után már fel kell függeszteni, csupán a sérült ágakat kell eltávolítani, de az azonnali sebkezelést nem szabad elhanyagolni !

(Mi Fagél-t, használtunk, de több más termék is alkalmas erre a célra )

Talajmunka:

Miután a kajszibarack szereti a levegős talajt, - a gyökereknek erre nagy szükségük van, - ezért ahol meg tudják oldani, celszerű a lombkorona alatt a földet lazán tartani. Ezáltal a talaj hőszigetelő, nedvességfelvevő képessége is jobb, illetve a gazos, füves harmatos terület a különböző gombabetegségek melegágya is lehet. Másik fontos előnye a talaj lazításának, hogy így nem engedjük a gyökereket a felszín közelébe és a mélyebben lévő gyökerek a talajban lévő nedvességet fel tudják szívni. A felszínhez közel lévő gyökerek sok esetben ki vannak téve az aszályos időjárási viszonyoknak.

  

 

Tavaszi betegségek:

Sajnos már évek óta jelentős károk keletkeztek a kajszisokban. Sok helyütt a verticillum fertőzés olyan erős volt, hogy a fák 10-15 %-át is elpusztíthatta. A 2017-es esztendőben, nálunk is volt természetesen, mint minden évben, fapusztulás, mértéke azonban nem volt a korábbi évekéhez hasonló. Amíg 2012-ben, amikor a 90% feletti fagykár bekövetkezett, a gutaütéses fák száma is jelentősen megnőtt. Ennek az a magyarázata, hogy egyszerre lépett fel gombás, baktériumos és vírusos fertőzés. A gutaütés ennek a három fertőzés együttes hatásának a következménye, melynek jellemzője, hogy a levelek az egyik napról a másikra elhervadnak és elszáradnak. Néha csak egy ágra kiterjedően jelentkezik, de rövid időn belül, általában az egész fa elpusztul. Szerencsére ez a betegség, nálunk nem jellemző és nem számottevő. Új problémaként kell azonban szembenéznünk a fitoplazmás megbetegedésekkel, melyek az egész ország kajszisait már igen nagy mértékben, esetenként, akár 30% -os mértékben is pusztítják. Bár maga a betegség aránylag már régóta ismert, Magyarországon azonban jellemzően 2010-től jelent meg. Egyenlőre nincs ellene növényvédelmi lehetőség, csupán a megelőzésre lehet a hangsúlyt fektetni. A FruitVeb-el (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) és a termelőkkelé karöltve próbáljuk meg megkeresni a védekezési alternatívákat. Természetesen beleértve a növényvédő és kutatóintézetek munkáját is. Sajnos ez pillanatnyilag a jelen és közeli időszak egyik legnagyobb problémája.

  

tapasztalataink alapján a gutaütéses fák esetében is előfordulhat az átfertőződés

 

  

Nem sokkal jobb a helyzet a verticillumos betegségek esetén sem. Az egyik fa átfertőzi a másikat. Ez jól látható a még egészséges fának a beteg fához eső részén, ahol a közel lévő ág már megfertőződött.

Védekezni ebben a stádiumban már nem nagyon lehet, igazából csak a megelőzésre hívhatjuk fel a figyelmet. Ez pedig azt jelenti, hogy a tavaszi rezes lemosópermetezés mellett egyre inkább fontossá válik a kiskertekben is az őszi lombhullás utáni szintén rezes, alapos permetezés.

Véleményünk szerint célszerű a beteg fákat, de a beteg részeket mindenképpen mielőbb eltávolítani, mert a fertőzést képesek átvinni a többi fára is.

Kajszibetegségek és tüneteik

Felmérésünk szerint a pusztulás mértéke összességében meghaladta a 10%-ot, melyből Szentkirályszabadján a gutaütés jellegű 30%-ot, a levélkanalasodás,sárgulás -fitoplazma - 50 %-ot, a verticillum 20%-ot tett ki.

A veszprémi barackosnál 50% volt a gutaütés jellegű, 25% fitoplazma és 25% gnomónia.

A kajszit gombák, baktériumok és vírusok is támadhatják. Ha együtt jelennek meg a kórokozók, többnyire akkor lép fel a gutaütés tünete.

Fent láttunk egy gutaütéses fát, itt most közelebbről a fa levélzetét. Elsőként egy normál fényképet, majd pedig mikroszkópos vizsgálattal 20 szoros felbontásban készített felvételt láthatunk, melyeknél jól kivehetők a fertőzéses gócok, terültek.

A gutaütés tünetei fényképen és mikroszkópos felvételen


  

A gnomónia tünetei is jellegzetesek,

megfigyelhetjük a levelevek sárgás színét és kanalasodását


  

és 20, illetve 80 szoros nagyításban a mikroszkóp alatt,

ahol nagyon jól kivehetők a kék színű gombatelepek


  

 

Ezek pedig a fitoplazma tünetei


 

 

és egy egészséges levél normál felvételen és 20 -as nagyításban

  

 

Felhívjuk kedves vásárlónk és az oldalt látogatók figyelmét, hogy a jobb oldalon található menüpontok között, a "MINDENT A KAJSZIRÓL"  részben sok érdekes és hasznos információt találnak erről a gyümölcsről beleértve az egészségünkre gyakarolt hatását is.