Buday Barack

Szeretettel köszöntjük 2018-ban, a bennünket rendszeresen felkereső régi és új látógatóinkat!

Itt tájékoztatjuk Önöket friss információkról, mint pl. az aktuális növényvédelmi és talajmunkálatokról, a téli és a tavaszi fagyok okozta károkról, a várható termés mennyiséségről, illetve az érés idejéről, hogy a befőzési munkára időben elő tudjanak készülni.

Sajnos, már most, március elején elmondható, hogy az összes barackültetvényünk az eddig legnagyobb fagykárt szenvedte el 2018 február 25-március 02 között. 

Március 05-én nagy nehézségek árán bejutva a gyümölcsösbe, ahol még mindig térdig érő hó fogadott sok helyütt bennünket, már néhány méter távolságból sejthető volt, igen komoly a probléma. A rügyek már nem "alvó" állapotban voltak, hanem a vesszőkön, hajtásokon, jól látszott, hogy erősen duzzadtak, de egyben a formájuk nem szabályos, hanem az erős fagytól már a védő sziromlevelek is rózsaszerűen kissé szétnyilva álltak. Nem kellett hozzá nagy szakértelem, hogy szabad szemmel is láthassuk, a -18, -22 fokos hideg megtették hatásukat és ezt a hőmérsékletet a mélynyugalmi időszakból már kifelé tartó rügyek nem voltak képesek elviselni. Természetesen reménykedtünk, hogy azért talán nem a teljes, 20 hektáros gyümölgyöst érte 100%-os fagykár, talán bizonyos fajták, vagy korban eltérő állomány, mégis jobban ellenállt ezeknek a fagyoknak?

Begyűjtöttünk több fajtából, illetve 3-20 évesig terjedő állományból több száz rügyet, de sajnos a mikroszkópos vizsgálatunk minden egyes darabnál teljes fagykárt mutatott ki. Ezekről néhány képet majd lejjeb közölni fogunk.

Érdemes azonban visszatekinteni, hogy mi is történt a 2017/2018-as év telén?

A 2018-as esztendő hasonlóan indul mint a 2012-es, amikor az eddig legnagyobb, mintgy 93%-os fagykárt szenvedte el a barackosunk. Akkor is az enyhe ősz és tél után, ami egészen február elsejéig kitartott, a mélynyugalmi időszak már a végéhez közeledett. Ezt követően február 1-el kezdődően két héten keresztül folyamatosan érkeztek a kemény, szibériai hideg áramlatok és ezek a hideg hullámok, több mint 50%-os terméskiesést eredményeztek. Ezzel egy gyümölcstermesztőnek néha számolnia kell. Sajnos azonban a maradék esélyt, az április 2-i, már a virágzás alatti -2 fokos fagy még tovább rontott, de a végső csapást, az április 8-án éjszaka érkezett -9 fokos hideg hozta ránk. Ekkorra már a gyümölcsös elvirágzott, és a gyümölcskezdemények a kacsnál átfagyva potyogtak le a fákról.

Látható tehát, hogy a gyümölcsöst két időszakban érheti fagykárosodás. Az egyik télen,  amikor az átlagnál lényegesen hidegebb időszak van, illetve a virágzás alatt, vagy környékén bekövetkező lehűlés.

A téli fagy miért okozhat problémát, kérdezhetnénk, holott 30-40 évvel ezelőtt is voltak ilyen hidegek és a rügyek mégsem károsodtak ennyire?

A kérdés felvetése jogos, de megvan ennek is az oka, a tudományos magyarázata. Fent már említettem, hogy a kajszi "mélynyugalmi" időszaka, hozzávetőelegesen november elejétől, január végéig, február közepéig tart. Mit is jelent ez? A fák addig pihennek, a vegetáció lecsökken. Az augusztusban kialakuló termőrügyekben ezekben az időszakokban halmozódik fel a keményítő, ami arra szolgál, hogy amikor a vegetáció ismét újra indul, akkor abból cukrot képezve, és azt felhasználva, könnyebben elindulhasson az élet a rügyben. A felhalmozott keményítő mennyisége azonban attól függ, hogy milyen "hidegsokkhatás" érvényesül a tél elején. Miután a kajszi eredetileg a Magyaroszági klímánál melegebb helyről származik, ezért aztán úgy is szabályozza a raktározást, hogy lényegesen kevesebbet tartalékol, ha ebben az időben nem érzékeli a "veszélyt", azaz a hideget.  Ennek következtében  alacsonyabb keményítőkészlettel rendelkezik, amiből kevesebb cukor is képződik, márpedig ez töltené be a fagyálló szerepet a rügyekben. Ha novemberben, decemberben mínusz 10-15 fok körül van néhány napi, egy hétig az időjárás, akkor ez az alacsony hőmérséklet több keményítő elraktározására készteti a rügyeket. Január végétől pedig, ahogyan megindul újra a vegetáció, akkor már ebből a cukorból fogyaszt a rügy, és ha ilyenkor jön a hideg időjárás, akkor az egyben védi is a fagytól, hiszen köztudott, hogy a cukor  növeli a fagyállóságot. 

Jelen esetben két probléma együttes negatív hatása is jelen volt.

1.) a 2017-es tél nagyon enyhe volt. Nézzük meg a novemberi, decemberi, januári és még a februári átlaghőmérsékleteket!

2017 november, a  nappali átlaghőmérséklet: + 9,7 celsius, az éjszakai pedig: + 2,7.

Novemberben 20 napon át volt + 10 celsiusnál magasabb hőmérséklet és nappal egyszer sem volt mínusz. Éjszaka is mindösszesen csak 4 alkalommal.

November 01: -1 celsius, november 13-án: - 2 celsius, november 14-én: -4 celsius,  végül pedig november 28-án volt - 5 celsius.

2017 december, a nappali átlaghőmérséklet + 7,3 celsius, az éjszakai pedig: + 1,5 celsius. Ez is lényegesen magasabb a sokévi átlaghoz képest. Ráadásul decemberben sem volt egyetlen olyan nap sem, amikor a nappali hőmérséklet negtaív tartományban lett volna.  A fagyos éjszakák száma ugyan a hónap felét kitette, mert 15 éjen át volt negatív a hőmérséklet, de ezek közül egy sem haladta meg a  -5  celsius fokot.  

2018 január,  a nappali átlaghőmérséklet + 6,9 celsius, az éjszakai pedig: + 1,5 celsius.

Januárban is mindössze két nap volt, amikor a nappali hőmérséklet mínusz tartományban volt. Január 14-én, -3, a következő nap pedig -5 celsius volt. Ezt leszámítva, még 9 alkalommal volt +10 celsius felett a hőmérséklet. Az éjszakák sem voltak igazán hidegek, hiszen a 10 fagyos éjszakából egy alkalommal volt -7, kétszer -3, öt alkalommal -2, és két alkalommal -1 celsius.

Nem csoda hát, ha a barack érezte a tavasz közeledtét és befejőzödött a mélynyugalmi időszak. Éppen ezért,

január 30-án vesszőket hoztam haza hajtatásra, hogy tájékozódhassak, milyen állapotban vannak a rügyek.

           

Látható, hogy nem kellett 10 nap szobahőmérsékleten és teljes virágzásba kerültek a vesszők február 9-re.

Ezt követően nézzük meg a februári időjárási helyzetet!

Februárban a nappali átlaghőmérséket, + 1,5 celsius. Ez már az átlaghőmérséklethez közeli. Mégis érdemes kettéválasztani a hónap elejét-közepét a végétől. Egészen február 24-ig, nem volt nappal, de még éjszaka sem,  negatív tartományban a hőmérséklet !

Február 24 és március 06 között pedig, sem az éjszakai, de még a nappali időszakban sem emelkedett  a hőmérséklet, a pozitív tartományba.  -5 és - 22 fok között váltakozott a nappali és az éjszakai hőmérséklet! 

     

Ha az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait megnézzük, láthatjuk, hogy a februrá mennyivel volt hidegebb a sokévi átlagnal, de ez csak az utolsó 4 napnak volt köszönhető. Egészen addig, szintén jelentősen az átlag felett volt a nappali és az éjszakai hőmérséklet is.

Ez volt az első probléma, amely sem megelőzhető, sem kikerülhető nem volt a gyümölcstermelők számára. Ehhez társult azonban még a korán befejeződött mélynyugalmi időszak is.

2.) Mélynyugalmi időszak vége kb. január közepére tehető, ami min. egy hónappal előbb van, mint ami az általános. Mi is történik ha vége a mélynyugalmi időszaknak?

a.) a nedvkeringés megindul, a rügyek elkezdik elhasználni a keményítőből készült cukrot, amelynek következtében a tartalék egyre kisebb lesz, ezáltal pedig a fagyérzékenység ezzel együtt párhuzamosan emelkedik.  Magyarul ez azt jelenti, hogy a tél folyamán, a gyenge tartalékolás miatt, alvó állapotban kb. -15 celsius fokot tudtak volna kb. a rügyek tolerálni, ugyanakkor február végére ez a tolerancia, az időközben felhasznált cukor miatt, már kb. - 5, -8 fokra eshetett vissza.

b.) Ha a fagyos időszak rövid ideig, egy-két napig tartott volna, és nem haladta volna meg a hőmérséklet a -10, - 12 fokot, akkor talán valamennyi rügy átvészelhette volna a pusztulást. A jelentős hótakaró pedig a kisugárzást csak tovább erősítette, ezért a talajfelszín még hidegebb volt, mint maga a levegő, ami érkezett.

2018 februárjában érkezett sarkvidéki hideg levegővel szemben, a Veszprém környéki kajszibarackoknak esélyük sem volt a túlélésre!

2018 március 05-én, a rügyvizsgálat céljára lemetszett hajtások időpontján.

    

sajnos a rügyek már túlságosan előrehaladott állapotban voltak.

Most pedig pár kép a mikroszkópos vizsgalat eredményéről:

Egy tizenkétéves ceglédi bíbor kajszifáról származó rügy kivülről:

és ugyanez belülről:

Pannónia 10 éves

         

2014-ben, amikor csak kisebb mértékű fagykár keletkezett és a rügy kivülről egészségesnek tűnt, belül akkor is látszott, hogy a bibe elfagyott, a porzók azonban egészségesnek látszanak. Nyilván, megtermékenyülés így sem következett be. A fenti képeken azonban a bibe is és a porzó is, minden elfagyott.

 

 

fagykárosodott rügy 2014 -ben

 

 

ezeken a képeken pedig jó kondiciójú, egészséges termőrügyek mikroszkópos felvétele látható.

 

Most pedig azért ettől az eseménytől függetlenül, néhány kérdést megválaszolunk.

Sok vásárlónkban felmerül a kérdés, hogy milyen fajta barackoltányt vásároljanak, mint ahogyan néhányuknál problémát okoz, a már megvásárolt fák hosszú időn át tartó termésképtelensége.

Ezért szeretnénk számukra segíteni azzal, hogy a „TERMÉKEK” menüpontban felsorolt fajták tekintetében leírtuk a főbb jellemzőket, illetve a korábbi tájékoztatásunkat kiegészítettük, és feltüntettük, hogy az egyes fajták öntermékenyülők-e, vagy éppen önmeddők.   

Öntermékeny gyümölcsfa azt jelenti, hogy a méhek, vagy rovarok átviszik egyik virágról a másik virág bibefejre a porzó pollent ami a bibefejre tapad, a magházba jut és megtermékenyíti a petesejtet és így létrejön a virágon belül a megtermékenyülés

Önmeddő gyümölcsfák közé azok gyümölcsfajták tartoznak, amelyeknek a virágai csak más fajtájú fáról származó virágporral termékenyíthetők meg. Ezekhez feltétlenül kell egy másik fajta porzónak s célszerű megnéznünk, hogy melyik fajtának melyik a legmegfelelőbb porzója.

 

Növényvédelem 2017-ben

  

március:

A lemosópermetezés Cuproxat-tal történt.  Felhasználái arány 1000 liter vízhez 2,5 l/ha mennyiséget juttatunk ki. Ezt követően, már a virágzás alatt, március végén, Chorus 50 WG-t használtunk, 0,25 l/ha mennyiségben. 

április-május:

A virágzás alatt és azt követően Topas 100 EC-vel permeteztünk április elején. 0,5 l/ha 1000 liter vízhez

Április közepétől a gombafertőzések elleni védekezés a legfontosabb. Mi a 2017-es évben Manzate 75 FD, 2,1 l/ha, illetve Kumulus S, 5 l/ha dózisban juttatuk ki. 

Rovar elleni védekezést az április második felétől, kb kéthetenter kirakott feromoncsapdák fogásai alapján terveztük, ahol Agria Lamda Cihalotrin, (Karate Zeon 5CS) 0,25 l/ha 1000 liter vízhez  alkalmaztuk.

Emellett folyamatosan használtuk a Csöpp-Mix levéltrágya különböző változatait előírás szerint.

Virágzás:

A 2012-es év 93% -os fagykárának következtében a fák "pihentek" ezért a 2013-as  esztendő az eddigi legnagyobb terméseredményt produkálta. A 2017-es esztendő átlagos évnek tekinthető, ezért vélhetően, ha nem fog komolyabb fagykár súlytani bennünket, akkor hasonló várható majd 2018-ra is. Az előzetes tervek szerint, ha műjus végéig kiépítésare kerül az országos jégelhárítási rendszer, akkor az további termésbiztonságot jelenthet számukra is.

 2012-es virágzás

  

A  veszprémi és a szentkirályszabadjai gyümölcsösben 2017-ben ilyen volt a  virágzás mértéke (lenti képek)

    

Ami kicsit problémát jelentett, hogy a méhek a korábbi évekhez mérten kis számban végezték áldásos tevékenységüket, mellyel a termés biztonságát megalapozhatták volna.

   

 

Metszés:

A fák metszését virágzás után már fel kell függeszteni, csupán a sérült ágakat kell eltávolítani, de az azonnali sebkezelést nem szabad elhanyagolni !

(Mi Fagél-t, használtunk, de több más termék is alkalmas erre a célra )

Talajmunka:

Miután a kajszibarack szereti a levegős talajt, - a gyökereknek erre nagy szükségük van, - ezért ahol meg tudják oldani, celszerű a lombkorona alatt a földet lazán tartani. Ezáltal a talaj hőszigetelő, nedvességfelvevő képessége is jobb, illetve a gazos, füves harmatos terület a különböző gombabetegségek melegágya is lehet. Másik fontos előnye a talaj lazításának, hogy így nem engedjük a gyökereket a felszín közelébe és a mélyebben lévő gyökerek a talajban lévő nedvességet fel tudják szívni. A felszínhez közel lévő gyökerek sok esetben ki vannak téve az aszályos időjárási viszonyoknak.

  

 

Tavaszi betegségek:

Sajnos már évek óta jelentős károk keletkeztek a kajszisokban. Sok helyütt a verticillum fertőzés olyan erős volt, hogy a fák 10-15 %-át is elpusztíthatta. A 2017-es esztendőben, nálunk is volt természetesen, mint minden évben, fapusztulás, mértéke azonban nem volt a korábbi évekéhez hasonló. Amíg 2012-ben, amikor a 90% feletti fagykár bekövetkezett, a gutaütéses fák száma is jelentősen megnőtt. Ennek az a magyarázata, hogy egyszerre lépett fel gombás, baktériumos és vírusos fertőzés. A gutaütés ennek a három fertőzés együttes hatásának a következménye, melynek jellemzője, hogy a levelek az egyik napról a másikra elhervadnak és elszáradnak. Néha csak egy ágra kiterjedően jelentkezik, de rövid időn belül, általában az egész fa elpusztul. Szerencsére ez a betegség, nálunk nem jellemző és nem számottevő. Új problémaként kell azonban szembenéznünk a fitoplazmás megbetegedésekkel, melyek az egész ország kajszisait már igen nagy mértékben, esetenként, akár 30% -os mértékben is pusztítják. Bár maga a betegség aránylag már régóta ismert, Magyarországon azonban jellemzően 2010-től jelent meg. Egyenlőre nincs ellene növényvédelmi lehetőség, csupán a megelőzésre lehet a hangsúlyt fektetni. A FruitVeb-el (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) és a termelőkkelé karöltve próbáljuk meg megkeresni a védekezési alternatívákat. Természetesen beleértve a növényvédő és kutatóintézetek munkáját is. Sajnos ez pillanatnyilag a jelen és közeli időszak egyik legnagyobb problémája.

  

tapasztalataink alapján a gutaütéses fák esetében is előfordulhat az átfertőződés

 

  

Nem sokkal jobb a helyzet a verticillumos betegségek esetén sem. Az egyik fa átfertőzi a másikat. Ez jól látható a még egészséges fának a beteg fához eső részén, ahol a közel lévő ág már megfertőződött.

Védekezni ebben a stádiumban már nem nagyon lehet, igazából csak a megelőzésre hívhatjuk fel a figyelmet. Ez pedig azt jelenti, hogy a tavaszi rezes lemosópermetezés mellett egyre inkább fontossá válik a kiskertekben is az őszi lombhullás utáni szintén rezes, alapos permetezés.

Véleményünk szerint célszerű a beteg fákat, de a beteg részeket mindenképpen mielőbb eltávolítani, mert a fertőzést képesek átvinni a többi fára is.

Kajszibetegségek és tüneteik

Felmérésünk szerint a pusztulás mértéke összességében meghaladta a 10%-ot, melyből Szentkirályszabadján a gutaütés jellegű 30%-ot, a levélkanalasodás,sárgulás -fitoplazma - 50 %-ot, a verticillum 20%-ot tett ki.

A veszprémi barackosnál 50% volt a gutaütés jellegű, 25% fitoplazma és 25% gnomónia.

A kajszit gombák, baktériumok és vírusok is támadhatják. Ha együtt jelennek meg a kórokozók, többnyire akkor lép fel a gutaütés tünete.

Fent láttunk egy gutaütéses fát, itt most közelebbről a fa levélzetét. Elsőként egy normál fényképet, majd pedig mikroszkópos vizsgálattal 20 szoros felbontásban készített felvételt láthatunk, melyeknél jól kivehetők a fertőzéses gócok, terültek.

A gutaütés tünetei fényképen és mikroszkópos felvételen

  

A gnomónia tünetei is jellegzetesek,

megfigyelhetjük a levelevek sárgás színét és kanalasodását

  

és 20, illetve 80 szoros nagyításban a mikroszkóp alatt,

ahol nagyon jól kivehetők a kék színű gombatelepek

  

 

Ezek pedig a fitoplazma tünetei

 

 

és egy egészséges levél normál felvételen és 20 -as nagyításban

  

 

Felhívjuk kedves vásárlónk és az oldalt látogatók figyelmét, hogy a jobb oldalon található menüpontok között, a "MINDENT A KAJSZIRÓL"  részben sok érdekes és hasznos információt találnak erről a gyümölcsről beleértve az egészségünkre gyakarolt hatását is.